Nemzetközi tinimnunkás konferencia

Hálásan tekintünk vissza az áprilisi tinimunkás-hálózat találkozójára. 11 nemzetből közel 35 fiatalabb vagy idősebb vezető együtt töltöttünk 6 napot, hogy kicseréljük tapasztalatainkat és ötleteinket, hogy bátorítsuk egymást, tervezzünk és továbbképződjünk. 

Takács Attila, aki feleségével idén újra átvette a BiKa-tábor vezetését, már évekkel ezelőtt felvetette annak gondolatát, hogy az éves nemzetközi találkozót itthon is meg lehetne szervezni, ezáltal jobban (és többen) bekerülnénk az országok közötti vérkeringésbe. Örülünk, hogy a magyar kulturális esten több mint 10 fő jelen volt a mieink közül (lásd fotó), és betekintést kaptak az egész közegbe. Jó volt megélni, ahogy a félelmek és előítéletek szép lassan leépülnek. 

Én személy szerint igazi közösségnek éltem meg a néhány napot, olyan társakkal, akik hasonló cipőben járnak és hasonló kihívásokkal szembesülnek. Az egyik csúcspont volt a délelőtti együttlét az istenképek és lelki élet témái körül. Az egyes tinimunkás szervezetek beszámolói idén nagyobb hangsúlyt kaptak, képek és konkrét imakérések alapján könnyebb volt elképzelni és imádkozni egymásért. Bátorítást jelent hallani és látni a fejlődést, az élménypedagógiai megközelítés kibontakozását és (újra)felfedezését Európa különböző sarkaiban. Egészen eltérő kultúrákban, a kontinensünk különböző fejlettségű részein is alkalmazhatóak a bibliai alapelvek. Sokat tanulhatunk egymástól. Jó közösség alakult - annak ellenére, hogy év közben csak elvétve találkozunk.

 

Hazánk idéntől már hivatalosan is a Youngstars hálózat tagja lett. Ez nem jelent markáns változást, csak úgymond papíron és a hivatalos szavazásokon is meglátszik hogy egyre inkább bevonódunk. Elsősorban az alábbi 2 egymáshoz kapcsolódó és egymásra építő szabadidős program mentén:

- BiKa-tábor: nyári nomád kalandtábor 2009 óta, minden évben más történelmi vagy kulturális témával és más helyszínen a természet lágy ölén. Vezetőségi váltás és fiatalítás történik. Növekedési perspektívák több szempontból is.

- Fogaskerék: 2014 óta alakuló kezdeményezés, hogy év közben is lehetőség legyen a találkozásra, fiatalok hitbeli és jellembeli kísérésére. Idén márciusban indult telt házzal és szeptemberre készülünk a 2. ilyen jellegű hétvégével. A mentori rendszer további kiépítésre vár. Erős munkatársi csapat formálódik.

 

 Kósik Réka: "Ami megfogott, az a jó hangulat volt. Látszott, hogy jól összekovácsolódott a csapat, a regionális beszélgetések inspirálók lehettek, már amennyire bele hallgatóztunk az egyikbe :)

 Mindenképpen hasznos egy ilyen találkozó, ötletcserék, közös gondolkodás, bizonyságtételek megosztása, stb. szempontjából. A közös imádság különösen tetszett, mikor úgy imádkoztunk, hogy csak a végén mondtunk "Amen-t", mert egy nagy imát fogalmaztunk meg közösen Isten felé. A magyar est jó ötlet, volt lehetőségünk bemutatkozni több szempontból is." 

fogaskerék: Megszakadt a kapcsolat - és most?

Egy átlagos nap volt, ugyanolyan, mint addig minden szokásos péntek, legalábbis addig, amíg az utolsó órám után össze nem szedtem a cuccaimat és ki nem futottam a suliból… Pár óra múlva már csak annyit vettem észre, hogy egy teremben ülök egy csomó másik fiatallal, akik azt hiszem, pontosan azért jöttek oda, amiért én. Hogy mi is volt ez a hely?  Bizonyos emberek szerint ez egy igazi oázis, ahol megpihenhetünk, mások azt mondják a béke szigete, én azt hiszem mindkettő igaz, mégis, ha egy szóval kellene elmondanom mi volt ez, egyszerűen csak annyit mondanék, hogy Dömös. És miért Dömös? Mert fogaskerék.

„Már péntek este olyan volt, mintha egy hete együtt lennénk.”  (Kósik Petra)

„Mi az, ami nagyon tetszett? Azt hiszem, a közösség. Hogy mennyire tükröződött az embereken Isten szeretete.  És hogy mi az, amit hazaviszek? Hogy Isten úgy is magához ölel, ha úgy megyek haza, mint tékozló fiú.”  (Nádasi Léna)

A fogaskerék egy olyan tábor, ahol kicsit mindenki el tud feledkezni a mindennapi élet nehézségeiről, a dolgozatokról, az iskoláról. Nem csak azért jó, mert eltölthetünk egy vidám és eseménydús hétvégét azokkal, akiket már hosszú ideje nem láttunk, hanem azért is, mert közösségben lehetünk azzal az Istennel, akinek ha igazán figyelünk szavára, és megértjük, amit itt üzenni akar, akkor sokkal gazdagabban térhetünk haza, mint azt bármikor is remélni mertük volna. Csodálatos és nagyon megerősítő az, amikor együtt énekelhetünk és ennyi fiatal hangját hallani, ahogy az Urat dicséri. Nagyon jó az, hogy a különféle beszélgetések, vagy a tábortűz során épülhetünk egymás gondolatai, bizonyságtételei által. Idén a tékozló fiú történetével ismerkedhettünk meg a saját bőrünkön is: Eltékozoltuk az ételt, vagy feladatokat oldottunk meg, mégis megszakadt a kapcsolat és egy ideig nem láthattuk telefonjainkat, amiket aztán a dolgok helyreálltával egy atyai nagy ölelés kíséretében visszakaphattunk. Beszéltünk arról, hogy mi lesz ez után… Megszakadt a kapcsolat… És most?

 „A témát régebb óta ismertem, de most sikerült igazán megértenem, a mondanivalóját.” (Péntek Klaudia)

„Jó volt hallani újra a történetet, idősebb koromban is, amikor már jobban értem a fiatalabb fiú tékozlását és az Atya megbocsátását.”  (Szabó Kinga)


„Összességében azt mondhatom, hogy az, amire hosszas készülődés után most a hétvégén sor került, az Isten szerint való ifjúsági munka volt, és jó bízni abban, hogy az imatámogatás a tábor végével sem ér véget.” (Szalai Bence)

Átlagosan indult, de egy kicsit sem mondható átlagosnak az a hétvége, ami elkezdődött azon a pénteki napon… Örülök, hogy részese lehettem és remélem, még sokszor részese lehetek, itt Dömösön – vagy bárhol máshol – a fogaskeréknek.